6. személyes találkozó Lábatlanon
EFOP 3.1.8-17-2017-00197
2019. május 01-02.
Tanulóinkkal elindultunk az utolsó testvériskola találkozónkra, amit nagyon várt mindkét intézmény. Érkezésünk után a helyi Hullám Vendéglőben ebédeltünk meg.
Kirándulás a Gerecse-hegységben (Süttői erdészet megtekintése):
Ebéd után túrázásra indultunk a Gerecse hegységbe, ahol szakképzett erdész várt minket, aki végig kalauzolt minket a túra során.
A Süttői Erdészeti Igazgatóság területe a Dunántúlon, a Dunazug hegység legnyugatibb részén, a Gerecsében található. A hegység az Esztergom, Komárom és Tatabánya közötti háromszögben található. A Gerecsén belül az Erdészet kezelésébe tartozó tájak: a Központi Gerecse, a Nyugati Gerecse, Gerecsei kismedencék (Tardos), valamint az Almás-Táti Duna völgy. Az átlagos tengerszint feletti magassága: 450 méter.
A Gerecse hegység főként mészkőből és dolomitból épül fel. A rögvonulatok magas fekvésű, lösszel kibélelt árkos besüllyedéseket, medencéket fognak közre. A felszínt karsztosodó kőzetek építik fel, a beszivárgó víz néhol barlangokat hozott létre.
A Gerecse növény- és állatvilága változatos. A hegységben járva a hegytetőkön mészkedvelő karsztbokor-erdőket találhatunk, ezek természetes erdőtársulásai: a sajmeggyes karsztbokor erdők, valamint a molyhos-cseres tölgyesek.
A gyerekek megismerkedhettek a helyi állatvilággal, növényvilággal, fakitermeléssel. Betekintést kaphattunk a vadfeldolgozás ismereteibe. Preparált rókák, vadon elő állatok bemutatásával, muflon agancsok megtekintésével is gazdagodtak a tapasztalatok.
Az idegenvezetőnk sok gondolkodtató kérdés feltevésével foglalkoztatta a gyerekeket, akik tevékenyen részt vettek a „foglalkozáson”.
Gyönyörű helyeken, hegyhátakon, erdőben túráztunk, ahol a felszíni formákat is tanulmányozhattuk.
Példaértékű volt mindenki számára az erdész és családjának felkészültsége, munkájának tisztelete és az, ahogyan a 7. osztályos fiú segítette édesapja mindennapos munkáját.
Az Alföldön élő ember számára sok érdekességet rejt a hegyi túra. A gyerekek számára környezeti nevelés színtere, a természettudományok felé is kitekintést nyújt.
A túra során az egymásra való odafigyelés, a túra tempójának a megválasztása a felnőttektől elsajátított magatartás a szociális kompetencia fejlesztés eszköze is lehet.
A „séta” végén az erdészháznál pihent kicsit a csapat, vaddisznó etetés tette különlegessé a megállónkat, melynél közelről megfigyelhették az állatot táplálkozás közben.
A vaddisznó nagyon szelíd volt, a házigazda elmondása alapján kismalac korában került a családhoz, nagyon jól viselte az emberek közelségét.
A csapatban a lábatlani iskola biológia szakos tanára is jelen volt, a gyerekek sok kérdésére tudott szakszerűen válaszolni.
A „vándorút” kb. 7 km hosszú volt. A délutáni program során a látott és az iskolai tanulmányok összefésülésével gyarapodott a tanulók tudása és tapasztalata.
A kirándulás után a Lábatlani Általános Iskolába mentünk vissza, ahol tanulóink az iskola sportudvarán a lábatlani gyerekekkel játszhattak egy jót.
Vacsora után elindultunk szálláshelyünkre a Neszmélyi Rétespajtába.
- nap ismét az iskolában kezdtük a napunkat, ahol megreggeliztünk, és az iskola tanulóival találkoztunk. mivel ez volt az utolsó találkozónk, a gyerekek nagyon szomorúan váltak el egymástól. Reményeikként fejezték ki, hogy lesz még lehetőségük találkozni.
Városnézés Esztergomban:
A személyes találkozó második napján a reggeli után elindultunk, hogy megismerjük a testvériskolánk megyeközpontját Esztergomot. Belvárosi séta keretében megnéztük Esztergom főbb nevezetességeit. Esztergom belvárosának számos épülete műemlék védelem alatt áll. Itt található a városközpontot jelentő Széchenyi térés a királyi város is. A téren található a Vak Bottyán palota (a mai városháza épülete), továbbá a volt Takarékpénztár, a bíróság, valamint számtalan kávézó és vendéglátó helyiség is. A térről összesen öt utca nyílik, melyek közül az egyik legjelentősebb a Bottyán János utca, ahol többek között a volt vármegyeháza, a Szent Imre Gimnázium valamint a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és annak Ferences temploma is megtalálható. További jelentősebb belvárosi utcának többek között a Deák Ferenc- és a Lőrinc utca számít. A Kis-Duna sétány jelenti a királyi város nyugati határát, ami egy gesztenyefasorral tarkított sétány a Kis-Duna mentén egészen a vízivárosig. Innen összesen négy híd nyílik a zöld övezetet jelentő Prímás-szigetre. A számos sportpálya mellett itt található az Aquasziget, a Zsolt Nándor Zene- és Művészeti Iskola, valamint a várost Párkánnyal (már Szlovákia) összekötő Mária Valéria híd. A királyi városrészben található egyebek mellett az esztergomi zsinagóga, a belvárosi plébániatemplom, a Megyei Levéltár, a Fürdő Szálló, a részben alatta is húzódó Mala-forrásalagút, valamint számtalan egyéb műemléki épület és múzeum is.
Az Esztergomi királyi vár :
Ebéd után a programunk az Esztergomi várban folytatódott.
Az Árpád házi királyok esztergomi vára és palotája az ország legrégibb kőből épített erődítménye. Az esztergomi Várhegyen magasló királyi palota feltárását, renoválását folyamatosan végzik, a közeljövőben is számos, új, eddig még nem látogatható részletet tesznek bemutathatóvá.
A várba felsétálva egy szépen felújított várudvarra érkeztünk. Az ódon falak között a gyermekek megérezhették a régi idők hangulatát, bepillanthattak a vár hétköznapjaiba. Ez a látogatás kedvcsináló a történelem tanulásához. A nagyobbak pedig láthatták azokat a tárgyakat és helyszíneket, amiket a tankönyvekből, a történelemórákról már jól ismertek. A szakszerű és élményszerű vezetésnek köszönhetően sokat kérdeztek a gyerekek, illetve jól meglátták és megfogalmazták az ok-okozati összefüggéseket. Fejlődött kapcsolatteremtési, beleérző és információ feldolgozási képességük.
Az Esztergomi bazilika:
A vár után a közelben lévő Bazilikát néztük meg.
Az esztergomi Várhegyen magasodó Bazilika hazánk legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. A magyar klasszicizmus remekművére a legszebb rálátás a Duna felől, a Mária Valéria-hídról ígérkezik. A magaslaton álló templom és a mellette lévő középkori vár a Dunakanyar meghatározó látványa.
Ezen a helyen a katolikus egyházról, a katolikus vallásról kaphattunk képet. Azok a gyermekek, akik katolikus hitoktatásban részesülnek láthatták egyházuk múltját, gazdagságát, befolyását Magyarország történelmének alakulására. De mindenkinek nagy élmény volt az építészeti megoldások vizsgálata (pl.: Miért nem omlik be az a nagy kupola? Hogyan tudták megépíteni régen daruk nélkül? stb.) Ezen kérdések megválaszolása közben fejlődtek kognitív, természettudományos, matematikai képességeik. A Bazilika szemet gyönyörködtető díszítése, szobrai bemutatták korának stílusát, ízlését. Ezek az élmények a rajz- és technikaórákon, a gyermekek vizuális tevékenységeiben, alkotásaikban jelennek majd meg. Végül a kupolát is „meghódítottuk.” A végtelennek tűnő csigalépcső megmászása, a kupola körbesétálása bizony próbára tette fizikai állóképességünket és mozgáskoordinációs képességeinket. De a látvány kárpótolt minket és a kupoláról lenézve már értettük, mi az a felülnézet.
