Tanulmányi kirándulás a Magyar Természettudományi Múzeumba 2019.04.15.
„Napjainkban a természettudomány óriás léptekkel halad előre. Egyre boldogabb, gazdagabb életet teremt az emberi tudás alkalmazása. Általános műveltségünkben egyre nagyobb részt kér a természettudományos műveltség. Nagy számban jelennek meg kitűnő ismeretterjesztő művek. De gyökértelen az írás, a szó nyomán szerzett tudás, ha hiányzik az alap: a szemlélet, a tapasztalat.”
(Öveges József )
Tanulmányi kirándulás a Magyar Természettudományi Múzeumban
2019. április 15-én 50 tanuló (5-8. osztályos) és 3 kísérő pedagógus (két biológia tanár és egy fizika tanár ) utazott különjáratos busszal Budapestre.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna 22 méteres felfüggesztett csontváza alatt léphettünk be a múzeum épületébe. A jegyek megvétele után a diákok két-három fős csoportokban feladatlapokat kaptak, a kérdések megválaszolásához kellett segítséget keresniük a múzeum egész területén. A gyerekek nagyon lelkesen álltak neki, céltudatosan keresték a megoldásokat, közben akarva-akaratlan rengeteg új információhoz jutottak, a kiállított tárgyakat nemcsak megcsodálták, de elolvasták a mellékelt információs táblákat is. Az ötödikesek megfigyelhették a tanult növények és gerinctelen állatok küllemét, testfelépítését és élőhelyi jellegzetességeit. A hatodikosok és hetedikesek feleleveníthették a tanult élőhelyek ( erdő, rét, víz- és vízpart) életközösségeit és az itt élő élőlények jellegzetes testfelépítését, melyeket a kiosztott feladatlapokon is rögzíteniük kellett. A hetedikesek és nyolcadikosok még az előzőeken túl kapcsolódási pontot találhattak a rendszertani tanegységgel is, megfigyelhették az ízeltlábúak, gerincesek és puhatestűek törzsébe tartozó tanult élőlények szervezeti jellemzőit és csoportosíthatták játékos formában a gombák országába tartozó ehető és mérgező gombákat is ( ezekről egyébként információs táblákról is sok érdekességeket megtudhattak) A Bárka belsejében a madarak az azonos kontinensről származó társaik körében helyezkedtek el, a Bárkát elhagyva, a kiállításban találkozhattak hazánk madárvilágával. Saját szemükkel fedezhették fel, hogy szépségükben és gazdagságukban Európa madarai sem maradnak el más kontinensekétől. Ezenfelül megcsodálhatták még az emberré válás folyamatát és erre a folyamatra jellemző csontozat fejlődését is. Az élősködők tanösvényén megismerkedhettek az ember és a madarak külső élősködőivel. A legnagyobb elővigyázatosság és higiénia betartása mellett is előfordulhat az a kellemetlen körülmény, hogy fejtetvek találnak otthonra a diákok hajában, vagy egy kirándulás alkalmával kullancs kapaszkodik fel valamelyikükre. A tanösvény célja ezeknek a hívatlan vendégeknek a bemutatása, hatásuknak, veszélyeiknek és az ellenük irányuló sikeres módszereknek a megismertetése.
A legnagyobb sikere az interaktív és tevékenykedtető kiállítási daraboknak volt, sikongatva simogatták az ősemberbarlangban a medveszőrt, borzongva nyitogatták a lakás helységeinek bútorait élősködők után kutatva, lenyűgözve csodálták a természetben fellelhető csodás ásványokat, rakosgatták a puzzle-t, forgatták a memóriakártyákat, társasjátékoztak.
A feladatlap közös javítása, értékelése a parkban elfogyasztott hideg ebéd közben, hangulatosan telt.
A kirándulás legfőbb céljaként a következőket tűztük ki:
- természettudományos szókincs és kifejezőkészség fejlesztését,
- a megfigyelőkészség fejlesztését,
- a logikus gondolkodás fejlesztését,
- a kifejezőkészség fejlesztését,
- a környezettudatosság és a felelősségérzet fejlesztését,
- az egészséges életmódra nevelést, egészségfejlesztést
- és szociális kompetencia fejlesztését.
A hazafelé úton fagyival és énekszóval búcsúztunk a kirándulástól. Mindannyian fáradtan, de élményekkel telve tértünk haza.
